Címke-archívum

Hűtlenség: vonzások vagy választások

május 21, 2009, lilka » | 6 megjegyzés »

Amikor este biztonságos fészekbe, ismerős illatú testhez bújsz, nagyjából tudod a forgatókönyveket, hosszan nézed az arcát, belemerülsz a szerelmes, álmos vagy éppen izgalomtól ragyogó szempárba, vadászatot játszol hazai terepen, tudod, hol vannak akadályok, ismered a titkos ösvényeket, búvóhelyeket, csapdákat, csalikat, néha hunyó vagy, néha a bújó, sok év után is izgalmas és végtelen változatosságú mégis a játék az illatos kertben.

És amikor hirtelen gyökértelen leszel, mintha az életed nem is a te filmed lenne, és itt egy új, izgató helyzet, egy utazás, buli vagy tábor, és az Ismeretlen, akinek elveszhetsz a tekintetében. Akinek erdejében még nem jártál, nincsenek ismerős zugok, csak a félelem és izgalom illata, és menekülnél, meg nem is. Tegyük fel, megtörténik… Azt (is) írtátok, “A hűtlenség néha jót tesz egy kapcsolatnak.”

Hogy működik ez, mikortól válik végzetessé? Ha minden oké volt korábban, és csupán “véletlen kisiklás” történt a kölcsönös vonzások meghatározta pályán, valószínűleg minden visszaáll a helyére. Főleg ha meg lehet mindezt beszélni, sírni, nevetni, harcolni és elfogadni. Ha senki nem uralkodik a másikon, ha ajándéknak tekinti a szerelmet és a bizalmat.

De ha a többéves kapcsolat már kifelé is marakodásnak, egymás marcangolásának tűnik, ha a vadászat eldurvul, egyre többször játszódik le a két hunyó vagy két bújó felállásban a történet, akkor megbomlik az egyensúly, és a megszokott pályáról valósággal letaszít egy másik vonzás. Vissza lehet innen is térni? Lehet hazudni, de érdemes? Vagy megpróbálni beszélgetni? Újrakezdhető a történet ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy? Választás kérdése mindez? És végül: kívülről bele lehet látni egy ilyen helyzetbe, és lehet segíteni, ráébreszteni, nemcsak meghallgatni?

Nem mondhatom el senkinek…vagy igen?

november 19, 2007, zirzabella » | 1 megjegyzés »

Magánügy: a veszekedésetek ugyanúgy, mint a tegnap esti szeretkezés, vagy az a tény, hogy mindig az előszoba kellős közepén hagyja a cipőjét. De mielőtt elvonulnál csendben szenvedni, gondold végig még egyszer. A hálószobatitkokról, érzelmi szennyesről és úgy általában, a magánügyekről alkotott felfogás változóban van, és itt persze a blogokról is beszélek, de nemcsak.

teljes bejegyzés >

biborka.jpg Bocskor Bíborka énekesnő



0
Bármelly suttyó kölök tud
Lapos tsókot le-kenni,
Bármelly reves karó tud
Érzéstelen döfölni;
Könyvekbűl meg nem érted,
Mint kell nyakon lehellni,
Nyelv-tsútssal fülbe mászni,
Czimpák tsókolgatását,
Bimbók birizgatását,
Hajlások songatását,
S ha már a kis fazék forr
Véletlen bé-hatolni
Tsiklándva és tsavarva,
Hogy az el-bízott libuczka
Levegő után sepegjen,
Ismerve Herosára.

Weöres Sándor




0
    • Nagy marha vala,/ ki ezt elkövette vala,/Írókáját mártotta szarba!/ Nincsen rímhez fantázia! (...)

      gőre ábor

    • Első óvszervásárlásom középsulis gólyaként történt egy rangidős személy megbízásából (fikáztatás címén). Egész pirulva mentem be akkor még a sarki szupermarketbe.... (...)

      Szusz

    • Valasz Lilitnek!:) Tudod Lilit, itelkezni a legkonnyebb….d e az elet az mas…..akkor minden eloben megy, nincs visszajatszas… .hanem mindent akkor kell eldontened! szoval... (...)

      Alex




  • 0
    Egologó - Az erdélyi blogring

    Női tekintet Férfi tekintet Meleg tekintet Transindex Art Fotó Film Zene Fogyasztói kultúra Irodalom Napló-esszé Gender Más