A röntgenszemű férfiak
A röntgenszem az a képesség, amellyel minden férfi rendelkezik. Képesek vagyunk minden alá belátni, minden ruha alatt felfedezni az igazi formákat. Szinte felesleges a nagy segget bő ruhákkal, vagy a kis melleket kosaras melltartókkal takargatni lányok, mert tudjuk mi lapul alattuk, ezekkel inkább magatokat csapjátok be. Persze tudom, hogy mindenki el akarja adni magát, de csak önámítás az egész, mert a férfiak pontosan tudják mi miért van.
De, hogy is működik ez az egész? Szóval jön egy lány, mondjuk feszes, hosszú nadrágja van. Ha fehér, könnyű dolgom van, mert finoman átüt a bugyija formája és netalán színe is a nadrágján, és egyből tudom, hogy mi lapulhat benne. Talán még azt is tudom milyenre borotválja, szinte érzem kezeimmel a kis szőröcskéket, melyeken keresztül vezet az út a nedves dombokra. Ha színes a nadrág az sem baj, imádnivaló mikor leül és kikandikál például egy kis rózsaszín vonal a nadrágja felett. Ilyenkor teljesen lázba jövök és már elképzelem milyen lehet a lába közt kéjesen beleélvezni.
Ha nincs rajta melltartó, azt kívánom, hogy szaladjon és lássam hogyan mozog a két kis almája, ha tőgyei vannak, az sem baj, mert a kövér nők jók, kiválóan lehet beléjük kapaszkodni, vagy akár hátulról megközelíteni őket. Ha van rajta melltartó és nem kosaras, arról álmodok milyen lehet levenni és vadul beleharapni a mellbimbójukba. Ha kosaras a melltartójuk, akkor szinte tépni akarnám, hogy megérinthessem a kosár alatt található tartalmat. És ez vonatkozik kis és nagytestű lányokra egyaránt. Imádnivalóak mind.
Szerintem a nők imádata a nőgyűlölet egy formája.
Kifejtenéd?
hm.
eléggé degradálva érzem magam, én is hím lévén. nem feltétlenül a megfogalmazása a fenti szövegnek piszkálja a csőröm, sokkal inkább a hangvétele.
meggyőződésem, hogy a saját állatfajunk nem annyira tudatos, mint ahogy a fentiekben le lett írva, idézem: “Szinte felesleges a nagy segget bő ruhákkal, vagy a kis melleket kosaras melltartókkal takargatni lányok, mert tudjuk mi lapul alattuk, ezekkel inkább magatokat csapjátok be. “. szerintem ez nem önbecsapás. ez egy mindennapi harc a nagy ellenség ellen, amit esztétikai kánonnak neveznek. senki sem bújhat ki árgus szemei alól, légyen az nő vagy férfi, poronty, süldő avagy aggabb-fajta. te is tudod, gondolom.
a férfi-ruházat sem különb (a nőitől). nem mindegy, hogy milyen a nadrág, elől-hátul hogyan mutat (én személy szerint nem szeretem, ha látszik, hogy épp erekcióm van). az ingek eltakarják a pocakot, a széles gallérok meg a sálak, kendők a tokáról vonják a figyelmet, sötöbö, sötöbö. a deákné vásznánál a mi viseletünk sem tartatik-nyilváníttatik különbnek, ezt szem előtt kén’ tartani.
a fenti szöveghez tényleg illik címkeként a “dugás” szó. ez a sajnos.
nem érzem azon jog birtokában magam, hogy kioktassak bárkit is, hogy ha esetleg kanos, akkor írjon-e szöveget avagy sem, illetve ha igen: milyet, úgyhogy ezt mellőzöm most.
de ez a röntgen-szemezés nem isteni adottság és nem kizárólagosan a hímekre érvényes. nőknél is van és megfigyeléseim alapján néha sokkal… durvább formákat bír ölteni. ez egy kifejlesztett “kartográfiai fogékonyság” (természetesen szexuál-pszichológiai kontextusban), mely azért lett kitalálva, hogy “fel lehessen térképezni” a takart, elrejtett női területeket. lehet az a nő csadorban is, kábé mindegy, mert sok mindent meg lehet állapítani a testéről mozgás közben, a lepel dacára.
a szövegnek nincs egy (vagy több) vége. ennyit értettem: mi vagyunk a fasza gyerekek, mert x-sugaras szemüveg sem kell s levetkőztetünk minden pinával ellátott homosapienst, és virtuálisan jól megfarkaljuk közben és a végén is. és? akkor mi van?
lilitnek meg: lehet. imádom a nőket, már amennyire egy pasi teheti (nők ehhez is jobban tudnak érteni), de misogyn-hajlamaim alig-ritkán jönnek csak elő. ennyi viszont kell. a fenti szövegben azonban eléggé ez érződik és eléggé erőteljesen.
A nőket szerintem egyenrangú partnernek kellene tekinteni a szexben (is), és ebbe nem fér bele sem az imádat, sem pedig a gyűlölet. Mindkettő arról szól, hogy valamiképpen misztifikáljuk a nőt. A két véglet, de a végletek, tudjuk, könnyen átcsapnak egymásba…
szerintem sohasem lehet egyenrangú a nő a férfival. mármint értsd úgy: mindkettő ember, mindkettőnek vannak szükségletei-jogai és kötelezettségei. de nem egyenrangúak. valahogy mindig viccesen sül el egy kapcsolatban, ha teljesen egyenrangúak a felek. nem kell elnyomni a másikat, nem ezt akarom állítani, csak bizonyos helyzetekben egyik dominál, más helyzetben meg a másik. és ez (véleményem szerint)egy felettébb kiegyensúlyozott, ugyanakkor egészséges dolog.
@romai: ha hol az egyik, hol a másik van felül, (akár képletesen szólva, akár nem), az pont arról szól, hogy egyenrangúak, akkor van a baj, ha csak mindig az egyik dominál, az egyenlőség szerintem nem vicces, hanem alapfeltétel egy normális kapcsolathoz
)őket
imádni a bálványokat szokták, a bálványok sorsa pedig az, hogy előbb-utóbb ledöntik (és nem csak megdöntik - bocs
@Lilit: egy kapcsolatban az a lenyeg, hogy egy ember jol erezze magat, van, akinek arra van szuksege, hogy valaki vedelmezze, van, akinek arra, hogy vezessen valakit, valaki felnezzen ra. Ha mindenki megtalalja egy kapcsolatban, amit kereserett es ha ez mind a ket felnek megfelel es jo, akkor hiba nincs. Abszolut egyenloseg nincs, de van elfogadas, szeretet es tisztelet akkor minden van, barmilyen is legyen a felallas.
Olyan ez mint a szex: mig mindket felnek jo, addig mindent lehet.
Romai egy intelligens, fütyivel rendelkező homosapiens, teljesen igaza van, ami a fenti kis karcolatot illeti, de az ember itt nyilván nem akar vitába elegyedni, csak demilyenjó véleményt megosztani. Történetesen én az övét osztom:). Lilit, te meg a korral majd kinövöd a filozófikus, feminista szerepét. A fene egye meg, bár már nem es dívik, de én meg a férfinépet imádom.:)
Az gondolom senkit nem zavar egy fél percig se, hogy Lilith és romai ugyanazt mondják, csak máshogy megfogalmazva. Az van, hogy az, amit elég darabosan ‘egyenrangúságnak’ nevez Lilith*, a gyakorlatban úgy működik, ahogy romai leírja. Miszerint adott helyzetben az egyik fél érzi magát elemében, a másik helyzetben meg a másik. És senki meg nem mondja, hogy ezek mely helyzetek lesznek (tehát nem kell kőbe vésni, hogy demárpedig az ún férfi szerepekben ha a kutya kutyát eszik is a férfi KELL képbe legyen. Egy helyzet lereagálása az az ami. Csak rosszabb lesz, ha az ember elkezd játszmázni)
*nekem ez az elnevezés olyan, hogy ‘basszus, találjunk már neki valami nevet, fárasztó körülírni minden egyes alkalommal’. És lőn a neve egyenrangúság, ami azonnal a szerepelvárásokat, a kicentizettséget, a rangkórságot juttatja akaratlanul is az ember eszébe.
Rontgenszem az jo dolog.De azon valaki elfilozotte mi lenne ha senki sem viselne ruhat egy ido utan minden hetkoznapuve valna mint az arc nezese mar senkit nem erdekelne a reszletek csak mind az utcan elsiklanank egymas mellet tobb 100 emberel es talan neha megpillantanank a masikat aki szembe jon…blalalal es ha valakivel hosszabb idot komunikalnank akkor neznek talan a reszletekre is
na ehez mit szoltok?. 