Nekem tetszik. Ugye, hogy van valami a fehérneműreklám és a pornókép között úgy, hogy közben mégsem művészi akt?
romai » november 7. 2010 23:30
Ezek a képek eszembe juttattak egy kedves történetet.
De előtte az, ami miatt érthetővé fog válni a kapcsolat. Az ilyen fétis-jelenségek mindig is lázba tudtak hozni- eléggé fura ízlésem van, mert jobb szeretem egy kis kombinét, vagy egy franciát, vagy akár egy átlag-boxerkét a nőn tudni, mint tangát, vagy akár a teljes meztelenségében gyönyörködni. Mindezt: okkal. Ami sejtet, az többet, mutat, mint az, ami mindent mutat. A mirákulumtól fosztja meg a feltárt testet.
Ez a fajta képsorozat ösztön-lényt hoz ki belőlem (mint például Betty Page). Azaz hozott volna, mondjuk 10 évvel ezelőtt. Hogy letépni, lerágni, széthasogatni, megfosztani mindentől, ami nem (?) a teste, minden rongydarabtól, minden gönctől és jól megfarkalni. Nem olyan rég azonban kipróbáltam valamit. Véletlenül jött az ötlet és izgalommal töltött el már maga a gondolat is: öltöztetni. Rongyok lecibálása nem nagy kunszt, a kebelemelentyű kibogozása semmiség… de vajon ilyen öltöztetni is? Vajon ilyen ráaggatni is? Nem tudtam akkor még, hogy a göncből ruha csak így lesz, és a halandó testéből így lesz egy istennőé. A munka folyamata: a majd’ teljes megismerés. Ráaggatni mindent, óvatosan (hisz nem a te tested), figyelmesen, az elején ügyetlenkedve. Mind egy karácsonyfát. Vagy mint egy próba-babát. S lassan kiteljesedik kezeid között a nő, és valahogy te is teljesebb leszel tőle.
Ma már nem rángatnám le (mindig) a göncöket. Ma már látom az öltöztetés folyamatát és akkor már nem is gönc az, nem csak akármilyen kelme, de ékszer (is).
Bármelly suttyó kölök tud
Lapos tsókot le-kenni,
Bármelly reves karó tud
Érzéstelen döfölni;
Könyvekbűl meg nem érted,
Mint kell nyakon lehellni,
Nyelv-tsútssal fülbe mászni,
Czimpák tsókolgatását,
Bimbók birizgatását,
Hajlások songatását,
S ha már a kis fazék forr
Véletlen bé-hatolni
Tsiklándva és tsavarva,
Hogy az el-bízott libuczka
Levegő után sepegjen,
Ismerve Herosára.
Weöres Sándor
Nagy marha vala,/ ki ezt elkövette vala,/Írókáját mártotta szarba!/ Nincsen rímhez fantázia! (...)
Első óvszervásárlásom középsulis gólyaként történt egy rangidős személy megbízásából (fikáztatás címén). Egész pirulva mentem be akkor még a sarki szupermarketbe.... (...)
Valasz Lilitnek!:) Tudod Lilit, itelkezni a legkonnyebb….d e az elet az mas…..akkor minden eloben megy, nincs visszajatszas… .hanem mindent akkor kell eldontened! szoval... (...)
Nekem tetszik. Ugye, hogy van valami a fehérneműreklám és a pornókép között úgy, hogy közben mégsem művészi akt?
Ezek a képek eszembe juttattak egy kedves történetet.
De előtte az, ami miatt érthetővé fog válni a kapcsolat. Az ilyen fétis-jelenségek mindig is lázba tudtak hozni- eléggé fura ízlésem van, mert jobb szeretem egy kis kombinét, vagy egy franciát, vagy akár egy átlag-boxerkét a nőn tudni, mint tangát, vagy akár a teljes meztelenségében gyönyörködni. Mindezt: okkal. Ami sejtet, az többet, mutat, mint az, ami mindent mutat. A mirákulumtól fosztja meg a feltárt testet.
Ez a fajta képsorozat ösztön-lényt hoz ki belőlem (mint például Betty Page). Azaz hozott volna, mondjuk 10 évvel ezelőtt. Hogy letépni, lerágni, széthasogatni, megfosztani mindentől, ami nem (?) a teste, minden rongydarabtól, minden gönctől és jól megfarkalni. Nem olyan rég azonban kipróbáltam valamit. Véletlenül jött az ötlet és izgalommal töltött el már maga a gondolat is: öltöztetni. Rongyok lecibálása nem nagy kunszt, a kebelemelentyű kibogozása semmiség… de vajon ilyen öltöztetni is? Vajon ilyen ráaggatni is? Nem tudtam akkor még, hogy a göncből ruha csak így lesz, és a halandó testéből így lesz egy istennőé. A munka folyamata: a majd’ teljes megismerés. Ráaggatni mindent, óvatosan (hisz nem a te tested), figyelmesen, az elején ügyetlenkedve. Mind egy karácsonyfát. Vagy mint egy próba-babát. S lassan kiteljesedik kezeid között a nő, és valahogy te is teljesebb leszel tőle.
Ma már nem rángatnám le (mindig) a göncöket. Ma már látom az öltöztetés folyamatát és akkor már nem is gönc az, nem csak akármilyen kelme, de ékszer (is).
Köszönöm, köszönjük a makró-szépségeket.
költészet és a fényképészet, álmok és a mágia, a tiszta erotika
tetszenek romai gondolatai
örülök, kjú