Re: Szex a képernyőn minekvan? - apró kitérővel

április 16, 2011, romai »

1.

számomra (és úgy sejtem: általában mindenki számára) ha mozgóképről beszélünk: három valóságot különböztethetünk meg.

az egyik az, amelyben én, a néző ülök és nézem a képernyőt. ennek a valóságnak jobbára nagyon kevés köze van a másik kettőhöz, hiszen a másik kettő nélkülem is, az én nézői valóságom nélkül is létezik. ebben a valóság-dimenzióban söröket lehet nyitni, ropis tasakokat zörgetni, böffenteni, élcelődni, figyelni avagy nem figyelni a filmre, mert, mint fentebb említettem: ez a valóság-dimenzió és a másik kettő valóság-dimenzió egymással párhuzamosan is “elvan”, “el tud lenni”.

a másik a filmbéli valóság. itt azt a dimenziót értem, ami a vásznon a valóságot képezi. ha tetszik: hasonlatos egy festmény, egy fotó világához. ahhoz, hogy egyáltalán alkotás-szemlélő-féle dialógus kialakulhasson: a szemlélőnek el kell fogadnia az alkotás belső, a szemlélő valóságától általában eltérő valóságot. enélkül az elfogadás-megnyílás nélkül nem sülhet ki az egészből más, csak kényelmetlen fészkelődés és unatkozás a vászon-a képernyő előtt. persze ha az ember csak a licis szimpátiáját szeretné “közelebbről megismerni”, akkor épp jó ez így, épp elégséges

a harmadik a filmbéli nem-valóság. minden, ami a film jelenében nincs, fogalmazzunk így: fizikai, megfogható valóságában jelen. ha a főszereplőnek eszébe jut egy történet, vagy álmodik, vagy egy történetet látunk, amit elmesél: akkor az létezik, de nem megfogható a film valóságában szereplő világ számára, csupán érinthető, érzelmekben, gondolatokban, fantáziában tapintható. ha zörgetünk, sört bontunk, élcelődünk vagy licis szimpátiát fűzögetünk az ilyen, film-fantáziás pillanatokban általában lekésünk egy logikai-szemantikai kapcsolást és ilyenkor van meg a leginkább az esély arra, hogy kirekesszünk magunkat a filmből, ugyanis ez a film legelvontabb, a szemünk és fülünk által a legkevésbé kézzelfogható eseménysor.

a filmek általában ezeket a síkokat szokták keverni, ötvözni, koncepciótól, film-típustól, rendezőtől és nem utolsó sorban büdzsétől függően.

2.

ül a képernyő előtt félmeztelenül. a szobám akkor még inkább hasonlított egy dzsungelre, mint egy normális emberi odúra. az ágyamat nád-baldachin borította, szerte, a fal mellett ágak, rajtuk lógó képek, fotók, falakon széjjelszórva mindenfelé valami bódult logika szerint összeválogatott poszterek, szórólapok, maszkok, saját mázolmányok, rendezetlen tömegben. ő meg ott ül, a régi, szekond képernyőm előtt, menta-zöld tangában és lila zokniban, rózsaszín peremmel. valahogy talált a fényesen feszülő kreol bőréhez, fekete hajához. kutat. kattintgat össze-vissza.

tegyél be nekem egy pornófilmet.

most?

most.

de miért pornófilmet? nem akarsz valami mást?

milyet?

hátt… mittomén. valami romantikusat.

nem. pornót akarok. az felizgat.

biztos?

mi van, nincsen, vagy szégyelled?

van s nem szégyellem. csak a csajok nem szeretik a pornót, nem?

én szeretem. amikor anyámék meg a bátyám nincsen otthon szoktan nézni. meg E-vel is. mit röhögsz?

hát azt, hogy két csaj összeül pronót nézni. ezt megnéztem volna.

ne röhögj. jó volt.

miért, csak nem csináltatok valami kis izgi dolgot?

nem, csak melegünk lett. kacagtunk és kicsit simogattuk egymást. ennyi. na, most akkor beteszel egyet, vagy nem?

teszem, állj egy kicsit, na… na. itt van.

ül a képernyő előtt, tangában, zokniban és nézi a gépemen a pornót. én ezt nem értettem. mennek a mocskos képek, amikre ki szoktam verni, mikor lehet: éjjel, vagy nappal, mikor senki sincs a környéken és ő nézi, dörzsöli a két combját egymáshoz és libabőrözik. libabőrös a melle, a mellbimbói meg egyre keményebbek. feszül a hasizma, szereti azt játszani, hogy feszíti, meg ellazítja, aztán újra megfeszíti. betanult ajakharapdáló, meg a mutatóujjának a legfölső ujjpercét a szájába tevő mozdulatok. annyira klisé volt, annyira átlátszó, hogy rögtön feszülni kezd nadrágom. meg akartam dugni. ott, helyben. lebaszni a monitort, felbaszni őt a helyébe, és úgy ahogy van, zokniban, tangában megdugni. közben meg, ha lehet, ordítani és őt visíttatni, keményen. persze nem csináltam semmit. féltem is, meg szűz is voltam. meg még ő is az volt. ehelyett mögé ültem, egy szál gatyában, a szék támlája és az ő háta közé. az illatát sehol sem éreztem még, csak rajta. olyasmi volt, hogy nem lehetett eldönteni: illat, vagy szag. irritál vagy felizgat. így mindkettőt csinálta, egyszerre. ültem mögötte és meg akartam dugni. láttam a derékszögben sínylődő barnát a képernyőn, amint egy csíkos fotelben tömte egy kigyúrt, szolis behemót állat és láttam az ő arcát, meg az enyémet, hisz mindkettőt szemből ért az asztali lámpa fakó fénye. érdekes kollázs volt, a három réteggel: egy hardcore-pornó alap, mint háttér, középen kettő darab gyermek-ábrázatú tinédzser, elöl a lány, formás mellekkel, mögötte a fiú ki-kikandikál és legfölül a jövő. nem vette észre, tágra nyílt, majd hosszan be-behunyt szemmel kezdte el mozgatni csípőjét, néha erőteljesen nekiverve a fenekét a felajzott ágyékomnak. izzadtam és nyeltem. a derekánál előre nyúltam és bedugtam a mutató ujjam a szájába. egyszer a bal kezemét, majd a jobb kezemét. megszívta mindkettőt, bő nyállal. a nyálas ujjaimmal játszani kezdtem a mellbimbóival, majd miután nedvesek lettek az ujjaim közé fogtam és finoman morzsolni kezdtem őket. erre már nyöszörgött, de a lassú, vontatott ritmust a néha ütköző mozdulatokkal azért tartotta. megduzzadtak az ajkai, a képernyőben láttam, ahogy néha a nyelv-hegyével meg-megnyálazza őket. eszembe jutott, amikor egyik éjjel, a kert tövében, a nyirkos földön ücsörögve elélvezett. ruhán keresztül izgattam a csiklóját, közben csókolóztunk. remegett a lába, meg az alhasa, lihegett a fülembe, közben nyöszörgött és harapdálta a nyakam. még inkább meg akartam dugni. nyaldosni kezdtem a füle tövét, közben a képernyőben láttam, amint az éppen közelről filmezett, töltött pinára vetülve remegnek az ajkai. feje fölött hátranyúlva beletúrt a rövid hajamba, a fejem búbjától haladt a tarkóm felé. így, íveltében a kemény feneke még jobban nekifeszült a lassan vörösre dörzsölt (utólag vettem észre), ágaskodó kis faszomnak, a mellei még jobban megkeményedtek a tenyeremben, hasát most már ritmusra feszítette meg. megharaptam a nyakát. megremegett. még egyszer megharaptam. most már nyöszörgött is. jobb kezem már a hasánál volt, majd akaratosan kotorászott a tanga belseje felé.

ne!-mondta, közben nagyobb erővel nekifeszítette tomporát az ágyékomnak.

de!- mondtam, és a tanga anyagán keresztül három ujjam közé szorítottam a szeméremajkait, majd a közbülsővel izgatni kezdtem.

ne…- mondta. ez már nem tiltakozás volt.

sohasem feküdtünk le egymással.

szelepnyi résen kicsurgatott, 700 C fokos erotika. amit lehet, amit szabad összefolyik azzal, amit nem szabad. ami még tilos. rejtett álmok, majdnem kibukó-deaztán mégsem-féle vágyak, megélni régóta vágyott, mégis az újdonság meglepetésével ható esemény-sorok, a képernyőkről, képes újságokból ellesett mozdulatokkal és tartásokkal megbolondítva. gyermekded szexualitás ez, valahol.

3. (1.’)

van egy negyedik is, valóság. ez az, ami a fönti három rétegből születik. a belső, a filmen kívüli, a kinti valóságban tengődő bennem született valóság. született, vagy újraéledt.

a szex a képernyőn azért van, mint a film bármely más része: hogy hozzánk-belénk kapcsolva, ráépítve a saját élményeinkre, fantáziálásainkra, az ösztönök által kiváltott állatpotba csöppentsen bennünket.

4.

a legváratlanabb helyeken bukkan fel az illata. az övé, a másoké. néha illat szüli az asszociációt. máskor azonban hang. de leginkább kép. olyankor ráz a hideg és valószínűleg bárgyún vigyorgok. olyankor újraélem azt, amit már megéltem, kibővítve néhánnyal azon virtuális élmények közül, melyeket ott, akkor megélhettem volna.

 

Szólj hozzá!

Használhatod a következő XHMTL tag-eket: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>


Biztonsági kód

biborka.jpg Bocskor Bíborka énekesnő



0
Bármelly suttyó kölök tud
Lapos tsókot le-kenni,
Bármelly reves karó tud
Érzéstelen döfölni;
Könyvekbűl meg nem érted,
Mint kell nyakon lehellni,
Nyelv-tsútssal fülbe mászni,
Czimpák tsókolgatását,
Bimbók birizgatását,
Hajlások songatását,
S ha már a kis fazék forr
Véletlen bé-hatolni
Tsiklándva és tsavarva,
Hogy az el-bízott libuczka
Levegő után sepegjen,
Ismerve Herosára.

Weöres Sándor




0
    • Nagy marha vala,/ ki ezt elkövette vala,/Írókáját mártotta szarba!/ Nincsen rímhez fantázia! (...)

      gőre ábor

    • Első óvszervásárlásom középsulis gólyaként történt egy rangidős személy megbízásából (fikáztatás címén). Egész pirulva mentem be akkor még a sarki szupermarketbe.... (...)

      Szusz

    • Valasz Lilitnek!:) Tudod Lilit, itelkezni a legkonnyebb….d e az elet az mas…..akkor minden eloben megy, nincs visszajatszas… .hanem mindent akkor kell eldontened! szoval... (...)

      Alex




  • 0
    Egologó - Az erdélyi blogring

    Női tekintet Férfi tekintet Meleg tekintet Transindex Art Fotó Film Zene Fogyasztói kultúra Irodalom Napló-esszé Gender Más