Természetesen utólag sikerült megfogalmazni, hogy miféle játékra próbáltak rávenni. Szerintem a fiúk többségét érték zsenge csimaszkori melegedő ráhatások. Engem kettő ért, az első még elsőosztályos koromban, a fiú nevét nem árulom el, nevezzük egyszerűen Lórinak. Nagyszüleimnél laktunk akkor még, és ő egy szomszéd gyerek volt. Gyakran játszottunk együtt késő estig a mezőn, és egy alkalommal, amikor már eléggé jó pajtások voltunk, mondta, hogy van egy jó játék, amit szokott otthon a blokk előtt is játszani a barátaival. Érdekeltek a jó játékok. Előadta, hogy arról van szó, hogy letoljuk a nadrágunkat, és apró puszikat lehelünk a popsira is, meg elől is, a fütyire. Eltűnődtem, hogy tényleg olyan jó játék-e ez. Kérdeztem, hogy mi a tét, ki nyer? Kiderült, hogy nem arról szól, hogy valaki nyerjen. Így már nem tetszett annyira.

A vége az lett, hogy visszamentünk, be a házba, ahol Lóri nagyszülei vendégeskedtek nálunk, és Lóri elpanaszolta mindenki előtt, hogy én nem akartam megpuszilni az ő fütyijét. Nagyanyjától kapott egyet a szájára, engem meg megróttak, hogy nem szabad megbántani másokat. Második alkalom hatodikos koromban volt, amikor Békéscsabán nyaraltunk Laci bácsinál. Minden nap strandon voltunk Laci bácsi gyönyörű unokalányával, és antipatikus unokafiával.

Ez a kis csávó, ő még csak negyedikes volt, amolyan southparkos életkor, előadta, hogy milyen izgalmas a strandon a vízben lehúzni a bugyit. És akkor lehúztuk. Igen, izgalmas volt. Én már húztam volna vissza, amikor előállt egy újabb ötlettel, amit a barátaival szoktak csinálni. Hogy dugjuk a fütyinket egymás fenekébe, mert az milyen jó lesz. Kérlelt, és bizonygatta, hogy bizony az jó dolog. Nem volt kedvem hozzá, és nem értettem, hogy miért, amikor annyira természetesen mondja. Végül erről a játékról is lemondtam. Sok évnek kellett eltelnie, hogy megértsem, miért voltunk más véleménnyel ezekről a játékokról.

TSz