COMING OUT

október 15, 2008, zirzabella »
Mered vagy nem mered?

Attól kezdve, hogy megmondtam, újságíró vagyok, lehet találgatni: ki van nagyobb zavarban, ők vagy én? Az őket érő támadások miatt annyira érzékennyé vált a téma, hogy az ember csak úgy mer közelíteni a gay közösséghez, mint a hímes tojáshoz, ami ráadásul cukorból készült. Pedig éppen Gay Filmek Hetére jöttem, ami eleve bemutatkozásról, közeledésről szól.

A coming out a beszélgetés témája: úgy gondolom, ismerem a kifejezést, miszerint arról van szó, amikor valaki, valakinek bejelenti, hogy gay (ők ezt a kifejezést használják, amelybe belefér a homoszexuális, a leszbikus, a transzszexuális, a biszexuális). Úgyhogy kicsit meglepődöm, amikor azzal kezdik: mi is tulajdonképpen a coming out, és a magas, szőke srác azt mondja, nem tudja. A két meghívott pszichológusnő segítségével definiálják, sokkal tágabban, mint az én eddigi ismereteim - belefér például az is, ha valaki a pszichológusnál jelentkezik azzal, hogy gay.

Mindannyian srácok, tucatnyinál kevesebben. Van köztük filigrán és magas, megtermett, festett hajú, feszülős pólós, olyan, akinek már a hanglejtéséről észrevehető, meg olyan is, aki semmi külső jelét nem viseli annak, hogy meleg. Ami közös bennük, a riadt vagy éppen nagyon is magabiztos

kedvesség, amivel válaszolnak vagy megszólítanak.

Bemutatkozás nincs, gondolom, felerészben azért, mert ismerik egymást, felerészben meg azért, amiért fotózni sem lehet: “aki benne van a közösségben, fél, hogy megtudja az, akinek nem mondta el - aki nincs benne, fél, hogy félreértik a jelenlétét” - magyarázza a nagyon fiatal, tüsihajú Mihai, az egyik szervező. Lucia Alb szexuálpszichológust Lucicának, Alina Rusu viselkedés-specialistát Alinának szólítják.

A beszélgetést Luci vezeti, Lucian Dunăreanu, a szervező Be An Angel Egyesület igazgatója. Alexet kérdezi (”Vagy mondjak inkább Alejandrát?”, teszi hozzá), ő hogy áll a coming outtal? Alexről már mindenki tudja, hogy transzszexuális, a barátai és az édesanyja elfogadták, az apja kevésbé. “Erről nem beszélünk a családban: mielőtt kiderült volna, azelőtt is elkapcsolták a tévét, ha homoszexuálisokról szólt a műsor” - meséli. De hozzáteszi, az édesanyját az sem zavarja, ha megkéri, hogy vegyen neki harisnyát vagy sminket.

“Sokszor szeretnéd kimondani, de nincs erőd, valami visszatart” - mondják többen is. “Történelmi pillanat volt, reszkettem, lámpalázas voltam. De utána akkora megkönnyebbülés volt, már csak ezért is megérte. Előtte gátnak éreztem azokkal az emberekkel szemben, akiket szeretek. Jó a viszonyom a családommal, elmondom nekik, mi történik velem,

hogy tartsak titokban valami ennyire fontosat?” -

meséli az egyik alacsonyabb, szelíd arcú srác. Közben fülig pirul. Mihai egyelőre csak a barátainak mondta el. Több coming outról beszél, az első egy szilveszteri bulin történt, amikor egy nagyon közeli barátjának vallotta be, hogy gay. Azóta másfél év telt el, a szülei azonban továbbra sem tudják, és amíg nem függetlenedik tőlük anyagilag, nem is akarja elmondani: fél a negatív reakciótól.

Lucica, aki iskolapszichológusként is dolgozik, úgy véli: a szülők számára gyakran még heteroszexuális gyermekük párválasztása is elfogadhatatlan. Szerinte a helyzet ahhoz hasonlít, amikor a nők elkezdtek nadrágot viselni - az elején felháborodott a társadalom, de fokozatosan elfogadták a jelenséget. “És senki nem halt bele” - fűzi hozzá.

Számomra újdonság az is, hogy Romániában pedofilnak bélyegzik meg a homoszexuálisokat. Vagy az, hogy megesik, az iskolapszichológusok azt tanácsolják a hozzá forduló gay kamasznak: azért próbálja ki lányokkal is, hátha helyre jön. Egyszerre szomorít el és dühít fel.

Arra, hogy a szélsőségesek hőbörgése alatt a “normális” társadalom következetes elutasítása rejtőzik, mi sem jobb példa, mint az egyesület-vezető Luci kijelentése. Azt mondja, ha újrakezdhetné, ő titokban tartaná a nemi identitását. “A romániai társadalom nincs még erre felkészülve” - teszi hozzá. “És ha Svájcban élnél?” - kérdezi Lucica. “Akkor elmondanám” - érkezik a válasz.

A szivárványszínű zászlócska mindenesetre helyet kapott a könyvespolcomon. Legalább a szobámban hadd legyen Svájc.

 

 

6 megjegyzés

  1. Hogy is akarjam magának kifejezni…nem a melegeket utálom, hanem bizonyos melegek megnyilvánulási szokásait. Ugyanúgy utálom a szivárványszínű, fenékriszáló, illegtető-billegtető felvonulásokat és parádékat mint azon hetero pasik kocsmadumáit, akik azt osszák, kinek hány centi, és felvette-e bullba a csaj, reabukott-e mint gyöngytyúk a melegtakonyra…és folytathatnám. KURVÁRA NEM TARTOZIK SENKIRE!!!
    Miért kell nekik világgá kürtölniük a szexuális orientációjukat és preferenciájukat? Persze, tudom, jogokat akarnak, mint bárki más, aki hetero, és jogos a követelésük. De ne úgy, az istenért, hogy közben nevetségessé teszik magukat színes pávatollakban parádézva! A meleg létnek miért kell feltétlen velejárója legyen (tisztelet a kivétel) a nyegleség, a nyafkaság, a kiszlányosszág, a fenékbillegetés és a manökenjárás? Miért kell nőként viselkedniük egyes meleg férfiaknak? Nem épp arról van szó, hogy ezek nem szeretik a nőket? Sok kérdés van de kevés válasz. Talán nekik kellene előszőr méltóságteljesen viselkedniük, ahhoz, hogy tiszteletet vívjanak ki maguknak.

  2. Az embereket sokkal tobb hatarozza meg, mint az, hogy gay vagy nem gay, es ez amugy is csak olyan mertekben tartozik a tarsadalomra amig az egyeni magan szferat nem serti es forditva. Plusz ha osszevetjuk azzal, hogy mennyi minden tortenik a “normalis ?” tarsadalomban, akkor be tudom tenni a temaval kapcsolatos szuk latokoruseget es felfogast a no comment rovatba.

  3. xxx, tudtommal a gay közösség számottevő (egyesek szerint túlnyomó) része sem ért egyet a feltűnéskeltéssel, a zajos felvonulásokkal. Azok a srácok, akik a beszélgetésben részt vettek, mindennapi cuccokat, frizurát viseltek.

    Alex, a transzszexuális srác el is mondta, hogy bizonyos viselkedést (és éppen a fenékriszálást vagy kézmozdulatokat említette példaként) csak a saját közösségükön belül tart helyénvalónak.

    Az pedig, hogy miért viselkednek nőiesen, azt hiszem, ennél bonyolultabb. Vannak olyan gay pasik, akik inkább női, vannak olyanok, akik inkább férfi szerepet vállalnak a saját párkapcsolataikban (utóbbiakat mackóknak szokták hívni). Olyanok is, akik egyiket sem, vagy inkább a középutat.

    Szóval a szivárványszínű, kisminkelt, fenékriszáló pasik egyáltalán nem képviselik vagy jellemzőek az egész gay közösségre. Csakhogy ők a legfeltűnőbbek, rajtuk csámcsog a média.

  4. Csak a pontosítás kedvéért: a “mackó” nem azt jelenti a meleg nyelvben, hogy férfi szerepet vállal valaki. “Mackók”-nak a szőrös, kissé molettebb vagy izmosabb, bajuszos-szakállas férfiakat nevezik (tehát a nyugati melegtársadalom szinte felét, ezért is alakult ki a “kategória”). Ezen túl is van egy csomó alkategória, de a szó alkalmazásának velejárója a szőrösség. Tehát semmi köze a macho-sághoz. Ugyanúgy lehet találni öltönyös, elegáns mackókat is, mint tetőtől talpig bőrszerkóba öltözöttet, de lehet találkozni főleg Nagyváradtól nyugatabbra - akár transzvesztita mackókkal is…

  5. zirzabella: amire te most gondoltal az teljesen mas. A macko az amit Mackó Sajt leirt. Amit te akartal mondani az aktiv es passziv szerep az agyban. Van akinek ez jon be, van akinek a masik szerep. Vagy van aki mindkettot szereti, az pedig az uni. De ez sem fugg attol, hogy az adott pasi mennyire noies. Ez belulrol jon. Barmelyik heteronak kinezo meleg is lehet passziv, es forditva.

  6. Kedves xxx!

    Tetszik, hogy ilyen szépen fogalmazott.
    (habár tudom ezt rég írta)
    A heteroszexuális emberek is parádéznak mindennap, ha úgy vesszük. Csókolóznak a buszon, közösülnek a játszótereken és egyéb közösségi területeken.
    “Mi” csak egy felvonulást kérünk. Az évnek egy napját amíg végigvonulhatunk pár utcán. Szőrnyű dolog. Már akinek….
    Tehát, igen…maradjon ez privát dolog…, de szemet szemért….
    Ha a heteroknak lehet, nekünk is….
    NINCS KIVÉTELEZÉS!

Szólj hozzá!

Használhatod a következő XHMTL tag-eket: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>


Biztonsági kód

biborka.jpg Bocskor Bíborka énekesnő



0
Bármelly suttyó kölök tud
Lapos tsókot le-kenni,
Bármelly reves karó tud
Érzéstelen döfölni;
Könyvekbűl meg nem érted,
Mint kell nyakon lehellni,
Nyelv-tsútssal fülbe mászni,
Czimpák tsókolgatását,
Bimbók birizgatását,
Hajlások songatását,
S ha már a kis fazék forr
Véletlen bé-hatolni
Tsiklándva és tsavarva,
Hogy az el-bízott libuczka
Levegő után sepegjen,
Ismerve Herosára.

Weöres Sándor




0
    • Nagy marha vala,/ ki ezt elkövette vala,/Írókáját mártotta szarba!/ Nincsen rímhez fantázia! (...)

      gőre ábor

    • Első óvszervásárlásom középsulis gólyaként történt egy rangidős személy megbízásából (fikáztatás címén). Egész pirulva mentem be akkor még a sarki szupermarketbe.... (...)

      Szusz

    • Valasz Lilitnek!:) Tudod Lilit, itelkezni a legkonnyebb….d e az elet az mas…..akkor minden eloben megy, nincs visszajatszas… .hanem mindent akkor kell eldontened! szoval... (...)

      Alex




  • 0
    Egologó - Az erdélyi blogring

    Női tekintet Férfi tekintet Meleg tekintet Transindex Art Fotó Film Zene Fogyasztói kultúra Irodalom Napló-esszé Gender Más