Hála Guttenbergnek, és a fényérzékeny papíroknak, puncit első alkalommal folyóiratban láttam. Szüleimnek volt egy gyűjteményük ilyen folyóiratokból, az volt a neve, hogy Aréna. Fekete-fehér képek voltak benne, de akkor az úgy pont eléggé felkavaró volt.

Egy idő után vagy a szüleim jöttek rá, hogy tudok róluk, vagy nagytatám jött rá, hogy léteznek ezek a folyóiratok, nem tudom, de az egész gyűjtemény átkerült nagytatám műhelyébe, a felső fiókba. Nem volt nehéz megtalálni.

Később felfedeztem, hogy a nagyon vastag divatkatalógusban van két oldal fehérnemű-bemutató. Igaz, a pizsamás rész sem volt kutya. Itt már színes volt a teríték. Azóta színesben igényelem az ilyen vizuális tartalmakat, művészet ide vagy oda. Sokáig nem volt más, csak az Aréna, meg a divatkatalógus.

Aztán egy napon került valami alumínium, és abból apum lopót készített. Parabolaantennákról loptunk vele apró jeleket. Ezentúl recsegő, és havazó rajzfilmeket néztem szombat reggelenként az RTL-en, és nagy ritkán szintén recsegő és havazó erotikus-komédiákat a SAT1-en. Ez azért volt ritka, mert ritkán volt olyan alkalom, hogy fennmaradhattam tévézni, ami a szüleim hálójában volt, és ők már aludtak, és befele voltak fordulva. Ez így együtt mind kellett, mert például nem volt távirányító, és a tévé előtt guggolva, mutatóujjammal a váltógombon, néztem tévét. Talán fura volt, amikor megébredtek, és engem ebben a pozícióban találtak, persze már rég váltottam az RTL-en a FamilienDuel ismétlésére. Szüleim talán arra gondoltak, hogy németül tanulok. Nem tudok németül azóta sem. Ezekben a filmekben nem látszott több a nőkből, mint a divatkatalógusokban, ráadásul még enyhén havazott is a kép.

Egyszer elmentem az állomásra, hogy vegyek egy szexlapot, mert ott biztos van. Megérkeztem, ott volt a kirakatban, sorba álltam, de amikor én következtem, nem mertem venni, csak egy skandi keresztrejtvényt. Nyertem vele egy szett kariókát.

Egy jelentős felfedezés a PRO7-en a Liebe Sunde című erotikus, amolyan felvilágosító sorozat volt. Ebben már el lehetett kapni értékes, és emlékezetes képeket. Ezzel is az volt a gond, hogy a fent ismertetett módszerrel lehetett nézni. A lényeg, hogy már akkor tudtam, hogy létezik a csikló, és hogy az milyen fontos, csak azt nem tudtam, hogyan mondják neki magyarul. Még sokáig.

Aztán megindult az Emanuelle sorozat. Erről nem kell mesélnem, szerintem sok velem hasonló korú srácnak mérföldkő volt a domborzati felfedezései során.

Első szexlapomat már Kolozsváron vásároltam, még a felvételi ideje alatt. Mennyire egyszerűbb volt románul kérni. Semmi stressz nem volt, mint a csíki vasútállomáson. Volt egy visszafogottabb a kirakatban, azt kértem, de a csávó persze megérezte, hogy magyar vagyok, és azt mondta, mutat valamit. Ez egy Mihájvitéztéri bódéban volt. Előkotort egy táskából vagy hatféle magyarországi kemény szexlapot. Választanom kellett, közben forgatta, és mutatta, melyikben mi van. Mögöttem egy néni Szabadságot vásárolt. Megkapta, majd folytattuk a bemutatót. Kiválasztottam kettőt. Otthon később kialakult egy olyan erős érzésem, hogy bizonyára a másik négy volt a jó, és milyen peches voltam a választásnál. Azóta rájöttem, hogy mindegy volt. Másnap reggel szalámiskenyér, belekukkintottam még egyet a lapokba, és mentem kilencre felvételizni.

Következő lépés ezen a téren az volt, hogy készítettem egy internetbérletet az Asterix nevü internetklubba, ami az Avramiancu utcán volt. Így párezer lejjel olcsóbban netezhettem. Döbbenten ültem a székben, amikor felfedeztem az első erotikus tartalmú oldalt, amelyért nem kellett fizetni. A döbbenettől alig találtam meg az X gombot. Erre azért volt szükség, mert a fél terem látta a monitoromat. Később megtanultam, hogy mely gépek monitorai nem látszanak egyik géptől sem.
Azóta is lelkes fogyasztója vagyok a hasonló portáloknak.

Úgy érzem, kellene mostmár írnom hús-vér történeteket is, mivel ez így gyanús lehet az egyszeri olvasó számára. Fogok.

Elhatároztam, hogy írok egy erotikus novellát, mivel megtaláltam az első mondatát. Aztán több mondatot nem találtam hozzá. Ez van, nem értek ehhez, úgyhogy nem foglalkozom mégsem ilyenekkel. Viszont szívesen átadom írói vénával megáldott másoknak:

Egszer megcsókoltam egy lányt. A lábujjainál kezdtem.

TSz